Örömmel tudatjuk, hogy 2012. február elsejével egy érdekfeszítő, belgiumi, szerb, osztrák, ír és magyar partnerek összefogásával megvalósuló, négy éves nemzetközi projekt indult az Európai Unió Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogramja (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development), közismert nevén FP7 finanszírozásával, melynek neve:

                                                 ALTERNATIVE

Célját tekintve, a kutatás-fejlesztési projekt kísérletet tesz a biztonság és igazság(osság) új,  alternatív felfogásának kifejlesztésére. Négy akciókutatásra alapozott, azzal összeépült elméleti kutatómunka során megvizsgáljuk a helyreállító (resztoratív) szemléletű megközelítések alkalmazhatóságát európai demokratikus társadalmak jellegzetes interkulturális konfliktusaiban. A héttagú konzorciumot alkotó országok: Belgium, Norvégia, Szerbia, Észak-Írország, Magyarország és Ausztria.

A projekt legfőbb törekvése az, hogy gyakorlati tapasztalatokon és elméleti kutatásokon alapuló, alternatív megközelítést alakítson ki arra a kérdésre:

hogyan kezelhetők a konfliktusok interkulturális környezetben úgy, hogy a közösségek és azok tagjainak biztonságérzete erősödjön, a közösségen belüli béke – lehetőség szerint – helyreálljon?

Az elméleti eredményeken túl, a gyakorlatba is átültethető, szakpolitikai jellegű tapasztalatok levonására is számítunk: gyakorlati, közösségi szintű eredményeket a szociálpolitika, a kisebbségpolitika és a büntetőpolitika számára fogalmazunk meg.

Az ALTERNATÍV projektben négy, különböző országok terepein végzett akciókutatás három elméleti kutatás-csomaghoz kapcsolódik: (1.) alternatív ismeretelméleti keret kidolgozása a biztonság, és igazság fogalmának értelmezéséhez, (2.) Konfliktus-elemzés interkulturális környezetben és (3.) A jelenleg működő resztoratív igazságszolgáltatási eljárások elemzése, felhasználhatóságuk vizsgálata interkulturális környezetben), melynek keretét egy összehasonlító elemzés adja.

Az elméleti kerethez kapcsolódó négy akciókutatás különböző országokban valósul meg konkrét, azonban eltérő típusú, szintű és adottságú interkulturális konfliktusok kezelésén keresztül, melyek a következők:

1.) az újonnan beköltözők és a már korábban ott élők közötti konfliktusok egy osztrák szociális bérlakás övezetben (mikro-szint: Ausztria),

2.) közösségi konfliktusok egy - többféle kultúra együttélésével jellemezhető - kistelepülésen (mikro- és mezo-szint: Magyarország),

3.)  szerbek, albánok, muszlimok és horvátok etnikai feszültséei (mezo- és makro-szint: Szerbia), valamint

4.) gang-eket, illetve bevándorlókat érintő, vallási színezetű konfliktusok (mezo- és makro-szint: Észak-Írország).

Közösségi párbeszéd: a Foresee Kutatócsoport szerepe a konzorciumban

A Foresee Kutatócsoport főként a ’Közösségi párbeszéd’ elnevezésű (Community Encounters), Magyarországon zajló akciókutatási csomagért felel, azonban a projekt különböző feladat-csomagjainak mindegyikében vállalunk kisebb-nagyobb szerepet.
A Foresee által végzett akciókutatás két fő eleme:

1.) A Magyarországon működő helyreállító szemléletű modellek tanulmányozása és alkalmazhatóságuk feltérképezése olyan közösségekben, ahol romák és nem romák élnek együtt.
Célunk az elméleti előkészítő munkát követően a resztoratív/helyreállító szemléletű konfliktuskezelési módszerek (pl. mediáció, konferencia-módszerek, békítőkör-módszerek és további, resztoratív párbeszéd-formák) azonosítása és elemzése, majd interkulturális környezetben történő alkalmazhatóságuk vizsgálata.

2.) A resztoratív szemléletű módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata egy kiválasztott vidéki kistelepülésen, Magyarországon.

A kutatás célja, hogy feltárja egy, a kutatásba bevont településen a felmerülő tipikus konfliktusforrásokat és ezzel összefüggésben a konfliktuskezelési szokásokat. A kutatás megvizsgálja, hogy a resztoratív (jóvátételi/helyreállító szemléletű) konfliktuskezelési módszerek mennyiben és hogyan tudnak hozzájárulni a településen a társadalmi béke fenntartásához, a strukturális problémákból eredő nehézségek mérsékléséhez, a társadalmi szolidaritás kialakulásához és a romák és nem romák közötti konfliktusok átalakításához, azok mértékének és mennyiségének csökkenéséhez.

Az akciókutatás során elsőként kiválasztjuk a vizsgálni kívánt szempontoknak leginkább megfelelő települési közösséget, amelyre jellemzőek az etnikai és kulturális jellegűnek tekintett konfliktusok, illetve amely nagy számú, kisebb súlyú szabálysértéssel küzd, s ezek jelentős hányadát kapcsolatba hozzák a roma lakossággal. Ezt követően feltárjuk a tipikus feszültségforrásokat és konfliktusformák jellemzőit a közösségben, a konfliktusok elterjedtségét politikai, intézményi és közösségi szinten, illetve az előítéleteket és hiedelmeket, melyek befolyásolják a közösség életét.

A következő, beavatkozási fázisban mevizsgáljuk, mivel lehetséges tényleges változást elérni a közösség életében - ehhez a resztoratív módszerek mellett szükség szerint más jellegű szaktudást (pl.  közösségfejlesztés, szociális munka) is igénybe veszünk.

Az akciókutatás során a beavatkozással párhuzamosan történik magának a folyamatnak az elemzése, értékelése, újratervezése. A helyreállító megközelítés szempontjait vizsgálva a folyamat-elemzés főként a pártatlanságra, semlegességre, önkéntes részvételre, érdekek kifejez(őd)ésére, fordulópontokra, szociálpszhichológiai dinamikákra és attitűd-változásokra összpontosít. A kutatás-értékelés-tervezés folyamata a közösség tagjainak aktív bevonásával történik.

A negyedik, összefoglaló-elemző fázisban az akciókutatás terepmunkája során tapasztaltakat a nemzetközi konzorcium által felépített elméleti kerethez illesztjük, és újraértékeljük a kezdetben megfogalmazott elméleti megfontolásokat.

Terjesztés, disszemináció

Ebben a projektben a disszemináció nem csupán a végeredmények publikálását jelenti, hanem a kutatás részeként értelmezett tevékenység. E folyamatos, “kommunikációs” munkában az akció-kutatásban résztvevő partnerek, állampolgárok és szakemberek visszajelzései is segítik a tapasztalatok értelmezését. Ennek egyik eszköze a projekt során alkalmazott “részvételi” filmkészítés (participatory film), amelynek az érintett közösség tagjai aktív résztvevőivé és alakítóivá válnak.

A Foresee Kutatócsoport a disszemináció részeként 2014-ben Budapesten regionális műhelyt szervez az osztrák projekt-partnerrel (IRKS) együttműködve, hogy a környező országok érdeklődői számára megosszák akciókutatásaik tapasztalatait és vitára bocsássák a formálódó következtetéseket. Különböző nyomtatott és on-line publikációk, továbbá egy közös konzorciumi website segíti a négy év során szerzett munkatapasztalatok megosztását.

Az ALTERNATIVE projekt-indító találkozója Leuvenben 2012. február 15-től 17-ig zajlott.

A 2013-as Summer School keretén belül megrendezett tréningről szóló beszámolónk itt olvashat.

Benedek Gabriellának a COREPOL projekt budapesti High Profile Workshopján tartott előadását itt érheti el.

Leuveni Katolikus Egyetem (Katholieke Universiteit Leuven, KU Leuven), Belgium (képviselik: prof. dr. Ivo Aersten, Brunilda Pali, dr Inge Vanvraechem)

A teljes projekt koordinátora. A három nagy elméleti kutatási alprojekt közül az ‘alternatív episztemológiák’ és az ‘összehasonlító elemzés’ projektek felelőse, valamint a ‘disszeminációs munkacsomag’  irányítója.

A Leuveni Katolikus Egyetem az Európai Unió Kutatási és Technológiafejlesztési Hatodik és Hetedik Keretprogramjainak összehasonlításában az egyetemek közül rendre 6. és 7. helyezett, 2003 és 2009 között 430 Keretprogram-szerződést menedzselt közel 150 milló Euró összértékben.

A Leuveni Kriminológiai Intézet (Leuven Institute of Criminology) az egyetem jogi Fakultásából alkault 2007-ben, az egyetem 1929-ból eredő kriminológiai tradíciójának megtestesüléseként. 10 kutatási ágban tevékeny, melynek során a mély társadalmi elkötelezettséget ötvözi az színvonalas kutatási tevékenységgel.

Norvég Társadalomkutató Intézet (Norwegian Social Research Institute, NOVA), Norvégia  (képviselik: prof dr Ida Hydle, Espen Marius Foss, Bettina Uhrig)

A ‘konfliktustranszformáció-elemzés’ elnevezésű elméleti kutatási munkacsomag felelőse, illetve az ”alternatív episztemológiák” munkacsomag egyik szakmai irányítója, valamint több szakmai feladat felelőse az akciókutatások összehasonlító elemzése során.

A NOVA a Norvég Oktatásügyi- és Kutatási Minisztérium felügyelete alá tartozó szociálpolitikai kutatóintézet. Missziója a társadalmi állapotok és változási folyamatok megismerésének és megértésének fejlesztése. Az intézet 2010-2013-as stratégiai terve szerint priorizált kutatási területe a korosodó társadalom és életutak (life courses), az összehasonlító jóléti  megközelítés (comparative welfare), a gyermekvédelem és a fiatalok, valamint a nemzetközi migráció és a transznacionalitás.
 
Európai Fórum a Helyreállító Igazságszolgáltatásért (European Forum for Restorative Justice, EFRJ), Belgium (képviselik: Karolien Mariën, Edit Törzs)

Az elméleti kutatási csomagok közül a ‘resztoratív modellek’, valamint a ‘disszemináció’ munkacsomagjának irányítója – beleértve a részvételi fimezési alprojektet is. Több feladat felelőse a további két elméleti kutatási munkacsomagból.

A Fórum 2000-ben alakult azzal a céllal, hogy Európa szerte hozzájáruljon a mediáció és más helyreállító igazságszolgáltatási technikák megalapozásához és fejlesztéséhez a jogalkotó, a resztoratív igazságszolgáltatással foglakozók és jogi szakemberek közti párbeszéd serkentésével. A szervezet központi szereplő a publikációk és legjobb resztoratív gyakorlatok európai közzétételében, emellett a kutatás ösztönzésével fejleszti a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti alapját.

Jogszociológiai és Kriminológiai Intézet (Institute for the Sociology of Law and Criminology, IRKS), Ausztria (képviselik: dr.in Christa Pelikan, Katrien Kremmel)

A ‘civil társadalom aktivizálása’ címet viselő akciókutatás főfelelőse, emellett az elméleti kutatási munkacsomagok közül részt vállal az ‘alternatív episztemológiák’ és az ‘összehasonlító elemzés’ munkacsomagokból.

Az IRKS Ausztria kiemelkedő kutatóintézete a kriminológia, a jogszociológia és a szakpolitika területén. 1972-ben történt alapítása óta épít az osztrák jogalkotást is meghatározóan befolyásoló kutatói tapasztalok folytonosságára.
Az intézet komoly reputációval bír jogi és szervezeti reformok tervezése, a kialakítása, majd azok bevezetésének elemzése terén. Tanácsadó szervezetként célja, hogy ötvözze a gyakorlatot a tudománnyal, az empirikus adatokat az elmélettel, és mindezt különböző tudományágak közreműködésével tegye a kutatás és a jog fejlesztése érdekében.

Foresee Kutatócsoport (Foresee Research Group, Foresee), Magyarország

Magyar partnerként az ötödik munkacsomag, a ‘Közösségi párbeszéd’ címet viselő akciókutatás felelőse, emellett az ‘alternatív episztemológiák’, és az ‘összehasonlító elemzés’ elméleti munkacsomagokból is részt vállal. A Foresee korábbi filmes tapasztalataira számítanak a ‘disszemináció’ során.

A Foresee Kutatócsoport fiatal szakemberek interdiszciplináris munkacsoportja. Kutatásai és projektjei fókuszában az alternatív vitarendezési eljárások elveinek és gyakorlatának népszerűsítése és a peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi-közösségi integrációja áll. A szervezet képzési, programfejlesztési, tanácsadói, kutatói és hálózatépítő tevékenységével a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez kíván hozzájárulni.

Szerb Viktimológiai Társaság (Victimology Society of Serbia, VDS), Szerbia (képviselik: Sanja Copic, dr Vesna Nicolic)

Az ‘áldozat-orientált párbeszéd’ címet viselő akciókutatás felelőse, valamint részt vesz az ‘alternatív episztemológiák’, és az ‘összehasonlító elemzés’ elméleti munkacsomagok megvalósításában.

A VDS egy 1997-ben alakult non-profit szervezet. Az alábbi területeken végez főként kutatást, terepmunkát illetve oktatási feladatokat: családon belüli erőszak; emberkereskedelem; nők által elkövetett bűncselekmények (főként a családon belüli erőszakkal összefüggésben); nők a börtönben; nők elleni erőszak háború idején; háborús áldozattá válás; igazság és megbékélés; áldozatsegítő szolgáltatások és rehabilitáció.  A szervezet feltáró munkájának és érdekvédelmi tevékenységének eredményeként került a családon belüli erőszak külön bűntettként a szerb büntető törvénykönyvbe 2002-ben.

Ulster-i Egyetem (University of Ulster, UU), Észak-Írország (képviselik: Hugh Campbell,  Tim Chapman, dr Derick Wilson)

A ‘közösség aktivizálása integrált megközelítéssel’ címet viselő akciókutatás felelőse, valamint részt vállal az ‘alternatív episztemológiák’, és az ‘összehasonlító elemzés’ elméleti munkacsomagok megvalósításában.

Az egyetem négy fő bázissal rendelkezik Észak-Írországban. Munkatársai 2003 óta segítik a resztoratív igazságszolgáltatás terjedését országszerte, az erre irányuló szakképzés felállításán túl egy kézikönyvet adtak ki a konferencia-modell gyakorlati alkalmazásáról. Jó kapcsolatokat ápolnak rendőrökkel, börtönök személyzetével, szociális munkásokkal és elítéltekkel illetve szervezeteikkel, s számukra is nyújtanak képzéseket.