Örömmel tudatjuk, hogy 2012. február elsejével egy érdekfeszítő, belgiumi, szerb, osztrák, ír és magyar partnerek összefogásával megvalósuló, négy éves nemzetközi projekt indult az Európai Unió Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogramja (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development), közismert nevén FP7 finanszírozásával, melynek neve:

                                                 ALTERNATIVE

Célját tekintve, a kutatás-fejlesztési projekt kísérletet tesz a biztonság és igazság(osság) új,  alternatív felfogásának kifejlesztésére. Négy akciókutatásra alapozott, azzal összeépült elméleti kutatómunka során megvizsgáljuk a helyreállító (resztoratív) szemléletű megközelítések alkalmazhatóságát európai demokratikus társadalmak jellegzetes interkulturális konfliktusaiban. A héttagú konzorciumot alkotó országok: Belgium, Norvégia, Szerbia, Észak-Írország, Magyarország és Ausztria.

A projekt legfőbb törekvése az, hogy gyakorlati tapasztalatokon és elméleti kutatásokon alapuló, alternatív megközelítést alakítson ki arra a kérdésre:

hogyan kezelhetők a konfliktusok interkulturális környezetben úgy, hogy a közösségek és azok tagjainak biztonságérzete erősödjön, a közösségen belüli béke – lehetőség szerint – helyreálljon?

Az elméleti eredményeken túl, a gyakorlatba is átültethető, szakpolitikai jellegű tapasztalatok levonására is számítunk: gyakorlati, közösségi szintű eredményeket a szociálpolitika, a kisebbségpolitika és a büntetőpolitika számára fogalmazunk meg.

Az ALTERNATÍV projektben négy, különböző országok terepein végzett akciókutatás három elméleti kutatás-csomaghoz kapcsolódik: (1.) alternatív ismeretelméleti keret kidolgozása a biztonság, és igazság fogalmának értelmezéséhez, (2.) Konfliktus-elemzés interkulturális környezetben és (3.) A jelenleg működő resztoratív igazságszolgáltatási eljárások elemzése, felhasználhatóságuk vizsgálata interkulturális környezetben), melynek keretét egy összehasonlító elemzés adja.

Az elméleti kerethez kapcsolódó négy akciókutatás különböző országokban valósul meg konkrét, azonban eltérő típusú, szintű és adottságú interkulturális konfliktusok kezelésén keresztül, melyek a következők:

1.) az újonnan beköltözők és a már korábban ott élők közötti konfliktusok egy osztrák szociális bérlakás övezetben (mikro-szint: Ausztria),

2.) roma és nem roma lakosok közösségi konfliktusai egy kistelepülésen (mezo-szint: Magyarország),

3.)  szerbek, albánok, muszlimok és horvátok etnikai feszültséei (mezo- és makro-szint: Szerbia), valamint

4.) gang-eket, illetve bevándorlókat érintő, vallási színezetű konfliktusok (mezo- és makro-szint: Észak-Írország).

Közösségi párbeszéd: a Foresee Kutatócsoport szerepe a konzorciumban

A Foresee Kutatócsoport főként a ’Közösségi párbeszéd’ elnevezésű (Community Encounters), Magyarországon zajló akciókutatási csomagért felel, azonban a projekt különböző feladat-csomagjainak mindegyikében vállalunk kisebb-nagyobb szerepet.
A Foresee által végzett akciókutatás két fő eleme:

1.) A Magyarországon működő helyreállító szemléletű modellek tanulmányozása és alkalmazhatóságuk feltérképezése olyan közösségekben, ahol romák és nem romák élnek együtt.
Célunk az elméleti előkészítő munkát követően a resztoratív/helyreállító szemléletű konfliktuskezelési módszerek (pl. mediáció, konferencia-módszerek, békítőkör-módszerek és további, resztoratív párbeszéd-formák) azonosítása és elemzése, majd interkulturális környezetben történő alkalmazhatóságuk vizsgálata.

2.) A resztoratív szemléletű módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata egy kiválasztott vidéki kistelepülésen, Magyarországon.

A kutatás célja, hogy feltárja egy, a kutatásba bevont településen a felmerülő tipikus konfliktusforrásokat és ezzel összefüggésben a konfliktuskezelési szokásokat. A kutatás megvizsgálja, hogy a resztoratív (jóvátételi/helyreállító szemléletű) konfliktuskezelési módszerek mennyiben és hogyan tudnak hozzájárulni a településen a társadalmi béke fenntartásához, a strukturális problémákból eredő nehézségek mérsékléséhez, a társadalmi szolidaritás kialakulásához és a romák és nem romák közötti konfliktusok átalakításához, azok mértékének és mennyiségének csökkenéséhez.

Az akciókutatás során elsőként kiválasztjuk a vizsgálni kívánt szempontoknak leginkább megfelelő települési közösséget, amelyre jellemzőek az etnikai és kulturális jellegűnek tekintett konfliktusok, illetve amely nagy számú, kisebb súlyú szabálysértéssel küzd, s ezek jelentős hányadát kapcsolatba hozzák a roma lakossággal. Ezt követően feltárjuk a tipikus feszültségforrásokat és konfliktusformák jellemzőit a közösségben, a konfliktusok elterjedtségét politikai, intézményi és közösségi szinten, illetve az előítéleteket és hiedelmeket, melyek befolyásolják a közösség életét.

A következő, beavatkozási fázisban mevizsgáljuk, mivel lehetséges tényleges változást elérni a közösség életében - ehhez a resztoratív módszerek mellett szükség szerint más jellegű szaktudást (pl.  közösségfejlesztés, szociális munka) is igénybe veszünk.

Az akciókutatás során a beavatkozással párhuzamosan történik magának a folyamatnak az elemzése, értékelése, újratervezése. A helyreállító megközelítés szempontjait vizsgálva a folyamat-elemzés főként a pártatlanságra, semlegességre, önkéntes részvételre, érdekek kifejez(őd)ésére, fordulópontokra, szociálpszhichológiai dinamikákra és attitűd-változásokra összpontosít. A kutatás-értékelés-tervezés folyamata a közösség tagjainak aktív bevonásával történik.

A negyedik, összefoglaló-elemző fázisban az akciókutatás terepmunkája során tapasztaltakat a nemzetközi konzorcium által felépített elméleti kerethez illesztjük, és újraértékeljük a kezdetben megfogalmazott elméleti megfontolásokat.

Terjesztés, disszemináció

Ebben a projektben a disszemináció nem csupán a végeredmények publikálását jelenti, hanem a kutatás részeként értelmezett tevékenység. E folyamatos, “kommunikációs” munkában az akció-kutatásban résztvevő partnerek, állampolgárok és szakemberek visszajelzései is segítik a tapasztalatok értelmezését. Ennek egyik eszköze a projekt során alkalmazott “részvételi” filmkészítés (participatory film), amelynek az érintett közösség tagjai aktív résztvevőivé és alakítóivá válnak.

A Foresee Kutatócsoport a disszemináció részeként 2014-ben Budapesten regionális műhelyt szervez az osztrák projekt-partnerrel (IRKS) együttműködve, hogy a környező országok érdeklődői számára megosszák akciókutatásaik tapasztalatait és vitára bocsássák a formálódó következtetéseket. Különböző nyomtatott és on-line publikációk, továbbá egy közös konzorciumi website segíti a négy év során szerzett munkatapasztalatok megosztását.

Az ALTERNATIVE projekt-indító találkozója Leuvenben 2012. február 15-től 17-ig zajlott.