A háromnapos képzésen összesen 10-en vettek részt, 6-an a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet nevelői, 4-en pedig a Balassagyarmati Fegyház és Börtön nevelői voltak.
A képzés célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a resztoratív szemléletet, és személyközi konfliktusok kezelésével napi gyakorlatként foglalkozó büntetés-végrehajtási szakemberként képessé váljanak az alternatív konfliktuskezelési eljárások alkalmazására.
A képzés az alábbi területeket érintette:
• a resztoratív igazságszolgáltatás szemléletbeli alapjai, alapelvei, összehasonlítása a hagyományos büntető paradigmával
• alternatív konfliktuskezelési eljárás alkalmazása a gyakorlatban különböző módszereken keresztül: informális technikák, mediáció, konferencia-módszer, kör-módszer, családi döntéshozó csoport
• egy konfliktus érintetti körének feltárása
• saját érzelmek és szükségletek felismerése konfliktusainkban
• felek szükségletei többszereplős konfliktusokban
• többszereplős konfliktusok előkészítése és kezelése
• a közvetítő mediátor/facilitátor szerepe, személye
• a konfliktuskezelési folyamat sztenderdjei
• a resztoratív kérdések és alkalmazhatóságuk
• támogatók és egyéb bevont szereplők fontossága
• a folyamat alapelvei: pártatlan közvetítő, önkéntesség, titoktartás
• készségek a közvetítéshez: értő figyelem, kérdezéstípusok, összegzés
• a resztoratív gyakorlatok alkalmazhatósága és implementálhatósága a saját gyakorlatba
Az elégedettségi kérdőívek alapján a képzéssel a résztvevők nagyon elégedettek voltak, leginkább a szerepjátékok és gyakorlatban alkalmazható technikák megismerését és kipróbálását tartották fontosnak.
A visszajelzések alapján az informális resztoratív technikákat (kérdezési technikákat, egyeztetéseket, zárkakonfliktusok mediációját) jól beépíthetőnek tartják a bv. belső világába, főként a fogvatartottak közötti konfliktusok kezelésében. Emellett azonban számos egyéb, „civil” területen is fontosnak tartják a resztoratív technikák alkalmazását, pl. családi vagy iskolai konfliktusokban.
Nincsenek üzenetek