A közvetítői eljárás a bűncselekmények, illetve szabálysértések érintettjei számára ad lehetőséget az ügy gyors, megegyezésen alapuló lezárására, elkerülve ezzel a hosszan tartó bírósági procedúrát, pereskedést. Az eljárással kapcsolatban kiemelt fogalom a felelősségvállalás mellett a jóvátétel nyújtása, amely a legtöbb esetben anyagi sérelemdíjat jelent. Mivel a közvetítés a büntető-, illetve szabálysértési eljárás megszüntetését eredményezheti, ezért az azt elrendelő hatóságok elsődlegesen a kisebb súlyú cselekmények esetében adják meg ezt a lehetőséget a felek számára.
Talán így ágyazódhatott be a közvetítői eljárás a jogalkalmazói gondolkodásba az elmúlt évek során.

De vajon tényleg pusztán erre szolgál az eljárás? És felmerülhet a kérdés: a súlyosabb sérelmek esetén milyen hozadéka lehet az érintettek párbeszédének?

Ennek a cikknek nem célja bemutatni a közvetítői eljárás jelenlegi szabályozását és eredményeit (ehhez támpontokat nyújthatnak a cikk végén található linkek). A szemléleti háttér megismertetésén és néhány, valós eseten keresztül szeretném az olvasót arra ösztönözni, hogy a jelenlegi jogi kereteken túl az ügyfelek érdekeire figyelemmel értelmezze a helyreállító igazságszolgáltatás értékeit és lehetőségeit.


A cikk innen letö
lthető.